Tudom, hogy most kiváltom ismerőseim ellenszenvét, törölhetnek, kitagadhatnak, de a Saul Fia többszöri megnézés után sem tetszik. Ez egy film. Megnéztem. Nem kötött le. Majdnem unalmas. Azoknak fontos, akik soha nem éltek át emberi válságokat. Nem adott olyan élményt, ami újat jelentett volna. Tudtuk. Akinek nincsenek személyes élményei, akinek  nincsenek fényképei, aki  nem hordoz fájdalmas emlékeket, annak talán élmény. Nekem öncélú művészi bravúr, ragyogóan megcsinálva, világsikerre predesztinálva. Nekem Gárdos Péter filmje sokkal többet jelentett, emberibb, közelebb van, érthetőbb. Vessetek meg, amiért őszinte voltam. Többet nem fordul elő.