Na, most eldől. Bár szerintem lélekben már eldőlt. Maradni fognak. A skótok háromszáz éve szeretnének elszakadni, meg szeretnének maradni is, de most a maradás mellett szavaznak majd. Valójában furcsa együttlét ez, izgalmas, feszültségekkel és ellentmondásokkal terhes, de az angolok és a skótok éppen ezt szeretik benne. Az Egyesült Királyság (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország közös neve, Nagy Britannia (Great Britain) pedig ugyanez Észak-Írország nélkül. De ha azt mondjuk, hogy britek, akkor azért az észak-íreket is beleértjük, persze. A ma használatos brit lobogónak a skót zászló alapját adó kék a háttere, amelyen Írország, Anglia és Skócia keresztjei láthatók. A zászló előterében a nagy piros kereszt Szent Györgynek, Anglia védőszentjének a keresztje. A György-kereszt hátterében a piros ferde kereszt Szent Patrik keresztje, aki az írek védőszentje. A Patrik-kereszt melletti fehér kereszt pedig Szent András keresztje, aki Skócia védőszentje. Skóciának saját bankja és pénze van, elfogadják az angol fontot, de skót fontban adnak vissza. Az angoltól sok tekintetben eltérő a jogrendszer. A bíróság itt az "ártatlan" vagy "nem ártatlan" mellett hozhat "nem bizonyítható" ítéletet is. Futball-, krikett- és rögbicsapata sincs sem az Egyesült Királyságnak, sem Nagy Britanniának, csak Angliának, Skóciának, stb., viszont úszásban, atlétikában, teniszben brit válogatott indul. Az angol labdarúgó kupa döntőjét mintegy ötven ország közvetíti egyenes adásban, kivéve a British Broadcasting Corporation kebelébe tartozó Skóciát, cserébe viszont az angolok sem élvezhetik (már amennyire ezt élvezetnek lehet nevezni) az angollal azonos időpontban megrendezett skót kupadöntőt. Van zászlója az Egyesült Királyságnak, ezen belül természetesen Angliának, Skóciának, Walesnek, stb. Nincs határ Anglia és Skócia (valamint Wales stb.) között, csupán egy tábla jelzi, hogy az ember elhagyta Angliát és belépett Skóciába (Wales-be, stb.), hasonlóan a grófságokat elválasztó határtól. Már megalakult az északír, a skót és a wales-i törvényhozás, furcsa módon nem lesz angol parlament. A britek pedig, mindebből következően sokfélék. Többnyire és általában igen kedvesek, barátságosak, előzékenyek, hajlamosak az öniróniára, elvárják azonban, hogy a külföldiek fogadják el a másságukat és tartsák be a szabályaikat, és akkor cserébe ők is megnyílnak a külföldiek előtt. Külföldön, számukra idegen, kevésbé szabályozott világban elbizonytalanodnak, talán ebből is adódik, hogy sokan hidegnek, érzéketlennek tartják őket. A skótok önérzetesek, de nem sértődékenyek. Az igazi nemzeti büszkeség nem sértődéssel kezdődik. A skótokban sok az önbizalom, tudatában vannak nemzeti értékeiknek, amelyek közül nem a whisky és nem is az észak-tengeri energiaforrás a legfontosabb, hanem az, hogy örökké szembenálltak az angolokkal, néha legyőzték őket különféle csatákban, legalábbis ők csak ezekre emlékeznek. A hiányos emlékezet a jó házasság és a jó történelem alapja.
