Ajándék és  virág
Ajándékot a közhiedelem szerint jobb adni, mint kapni, de adni nem mindig könnyű. Szerintem az ajándékban legyen érzelem és legyen érték, de a legfontosabb, hogy hogyan adja át az ember. Egyetlen igazi szempontot ismerek: az, akinek ajándékot veszünk, örüljön neki. Nem szerencsés, ha átadáskor erőltetett kommentárt fűzünk hozzá (zoknira gondoltunk, mert arra mindig szükség van, vagy ha nem tetszik, kicseréled), aminthogy az ajándéknak illik örülni és megköszönni, nem pedig szabadkozni: jaj, nem kellett volna. 
Virágot a férfiak többnyire nem szeretnek sem vásárolni, mert attól tartanak, hogy a virágárusok könnyű prédának tekintik és ez általában igaz is. De hát a lányok és az asszonyok örülnek a virágnak, különösen akkor, ha kitaláljuk, mit szeretnek. A számoknak ma már nincs nagy jelentőségük, ám törekedjünk a szerencsés színválasztásra. A vörös mindig a szenvedély színe, tehát munkatársnőink köszöntése esetén tanácsolnám a fehéret. A csokor ne legyen túlságosan tarka (kivéve, ha mezei virág), ne legyen feleslegesen túldíszített. Átadáskor ne bizalmaskodjunk.  Ha nagyobb társaságba megyünk, gondoljunk a háziasszonyra. Hová helyezi? Ugyancsak felesleges virágot venni repülőgépen vagy vonaton elutazó ismerősünknek, mert csak felesleges gondot okozunk vele. Hölgyeknek tanácsolom, hogy ha virágot kapnak, tegyék azonnal vízbe: ez azt jelenti, hogy értékeljük a férfiak figyelmességét.
És végül egy személyes élmény.
Takarékosságáról ismert francia nagybácsikám egy inget ajándékozott nekem, amikor hazalátogatott Párizsból.
-A legújabb divat - mondta, ám az ing gallérjába tűzve megtaláltam a tisztító átadási elismervényét.
Tanulság:. ügyeljünk a részletekre.

A sorozat ezzel végetért. Köszönöm ismerőseimnek, hogy elolvasták. Egy ráadás még jön: hogyan telefonáljunk?